„A történet bejárta egész Björnshafent: mindenki tudta, miként győzte le Orm a fehér medvét. Egyedül volt, amikor Rurik Átka, a Fehér Medve eljött, hogy rajta álljon bosszút az apja helyett, de a bátor Orm, hiába volt félig még gyermek, férfivá vált, mert megküzdött a bestiával a boszorkány Freydis fejetlen holtteste fölött. Egy álló nap és egy álló éjszaka küzdöttek, és a fiú végül a lándzsáját a medve fejébe, a kardját pedig a szívébe verte.”
Kr. u. 965-ben Norvégia és Dánia már egységes királyságok, a későbbi Svédország területén azonban még káosz és zűrzavar uralkodik. A balti-tengeri kereskedőkikötők hanyatlásnak indulnak a keletről érkező ezüst megcsappanása miatt, a későbbi Közép-Oroszország hatalmas üstjében pedig Szvjatoszláv, majd Vlagyimir, végül Bölcs Jaroszláv alatt lassan formát ölt a rusz nemzet.
Ebben a forrongó, kaotikus korszakban élik fénykorukat a varjazik, a pénzért bérelhető északi harcosok. Kalózok, rablók, portyázó fosztogatók, ám csak ők merészkednek ki hajóikkal a nyílt tengerre, a bálnák útjára.
Egy ilyen csapatba, a Felesküdöttek közé kerül az ifjú Medveölő Orm is. A harcosokat mindhalálig szóló eskü köti egymáshoz, melynek megszegése balsorsot hoz mindannyiukra, legyenek bár a Fehér Krisztus, vagy a régi istenek hívei.
A Felesküdöttek vezére, Fekete Einar azonban egy legendás kincs utáni kutatás megszállottjává válva Ruszföldre vezeti csapatát, és esküje megszegésével mindannyiukra a legsötétebb végzet fenyegetését hozza…
„Egy viking csapat, kétségbeesett csaták, lenyűgöző olvasmány”
Bernard Cornwell
