Nemere István: Etelközi vitézek

Az „ősmagyar trilógia” első kötetében megismert Ogur kalandjai folytatódnak. A magyarok már elszakadtak a végnapjait élő Kazár Birodalomtól és a saját életüket élik a négy folyam között, Etelközben. A regény csaknem negyedszázadot ölel fel, mialatt a vezérré választott fiatal harcosból megfontolt öreg férfi válik, ki már a nyolc magyar törzset vezérli. Ha lehet, békében, ha nem lehet, bolgárokkal, besenyőkkel véres harcokban áll ki népéért. Kétszer is jár követségben Bizáncban, megismeri a görögök megosztó taktikáját és tesz is ellene. Közben megtalálja élete párját, ám a boldogságnak is vége szakad egyszer…
A regény sok érdekes és fontos tudnivalót ad az olvasóknak: hogyan éltek akkori őseink, milyen szándékok és célok mozgatták őket? Milyen volt a szerelem, a házasság, a család, a halál? Hogyan éltek háborúban és békében, hogyan teltek a hétköznapok? A könyv végén felbukkan egy bátor leány, aki majd a harmadik kötetben Álmos anyjaként lesz fontos szereplője a magyar történelemnek.