A kötetből megtudhatjuk, hogy az ötvenes évek Magyarországán hogyan köszönnek vissza a háború előtti cigánypolitika elemei, hogyan kívánja az új Belügyminisztérium a cigánykérdést – alig hét évvel Auschwitz után – munkatáborok felállításával a „szovjet példa” nyomán megoldani, milyen volt a Szovjetunió nemzetiségi és cigánypolitikája, mi is volt a „szabotázs a zenei fronton”, hogyan vehettek részt a cigányok a „kuláklázadásban”, miért lettek „élősködők”, „államellenesek”, s miért kerültek száműzetésbe még a posztsztálinista, úgynevezett „olvadás” korszakában is.