A Louvre-ban állítólag szellem járkál éjszakánként. Amikor a teremőrök főnökét holtan találják a múzeumban, a rendőrség nagy erőkkel kezdi meg a nyomozást. Ugyanakkor Chantecoq, a híres magándetektív elhatározza, hogy maga jár utána a dolognak.
1965-ben a tévénézők megigézve tapadtak a képernyőre, amikor a fekete maszkos fantom útjára indult a Louvre ókori egyiptomi gyűjteményének termeiben. A tévésorozat, Juliette Grecóval a főszerepben óriási hatást gyakorolt a közönségre: hetekig találgatták, ki is lehet a Louvre fantomja.
Belphegor 2001-ben visszatért a képernyőre; a Sophie Marceau főszereplésével készült új változatot a magyar nézők is csillagos ötösre értékelték. A történetből azóta rajzfilm is készült.
A regény, mely a mai napig roppant népszerű Franciaországban, magyar fordításban most először kerül az olvasó elé.
…Bellegarde a még mindig a kövezeten fekvő Belphegor szoborhoz lépett, melyet épp megvilágított a csillogó hold. Gondosan vizsgálni kezdte.
Milyen kár, öregem, hogy te, aki olyan jól írsz levelet, nem tudsz beszélni! Mert te nagyon sokat… sőt, mindent tudsz a bennünket foglalkoztató ügyről.
Hirtelen eszébe jutott egy régi történet a bretagne-i Dol középkori székesegyházának szobráról, amelynek belsejében a sekrestyés titkos rejtekhelyre bukkant, benne rengeteg arannyal. Bellegarde gondolkodni kezdett: vajon nem rejt-e ez a szobor is kincset vagy valamilyen titkot, amit valaki nagyon szeretne megkaparintani? Végül is, ebben nem lenne semmi rendkívüli. Meg kellene nézni, mi van ennek az istenségnek a hasában…
Felöltőjének a zsebéből zseblámpát vett elő, s fényét lassan végigjártatta a szobron.
Egyszer csak, előbb homályosan, majd egyre kivehetőbben, egy árnyék bontakozott ki a sötétségből. Testét nagy fekete lepel borította, fején csuklya, szemét maszk takarta, melyből kiragyogtak foszforeszkáló szemei.
A Louvre fantomja volt, pont, ahogyan Pierre Gautrais leírta a főnökeinek.
Fekete kesztyűs jobb kezében egy ólmos botot tartott.
Arthur Bernéde (1871-1937)
A rendkívül termékeny francia szerző közel kétszáz mű – történelmi és kémregények, folytatásos kalandregények, filmforgatókönyvek – szerzője. Még a Larousse enciklopédia szerkesztésében is részt vett.
1919-ben megalapította a francia Mozifilm Társaságot, mely behozta Európába az amerikai filmkultúrát.
Újraszervezte az Irodalmárok Társaságát, melynek vezetőjeként elsősorban a szerzői jogok védelméért harcolt.
Bernéde már népszerű regényíró, amikor 1926-ban megírja a Belphegort, mely először folytatásos regényként jelent meg.
