Előszó:
Részlet a könyvből:
"Amikor az első Habsburg, Albert, Magyarország trónjára lépett, már tizenöt éve volt a férje Erzsébetnek, Zsigmond leányának. Minden nehézség nélkül lépett Zsigmond örökébe az osztrák herceg. Kötelezte magát, hogy állandóan Magyarországban lakik, idegennek sem hivatalt, sem jószágot nem adományoz, s német királlyá történt választása is csak a magyar országgyűlés beleegyezésével történhetett meg. Hadra termett, vitéz katona volt Albert: már Zsigmond idejében kitüntette magát a husziták elleni küzdelemben, s most, hogy magyar királlyá lett, új, sokkal nehezebb feladat várt reá: a mind előbbre nyomuló törökök visszaverése. Alig, hogy trónra lépett, a török 1438-ban betört Erdélybe s vagy 70 ezer foglyot hurcolt magával, mialatt Albert Csehországban járt, hogy biztosítsa magának a cseh koronát. A következő évben a török Szendrő várát vette be, s megmozdult Albert is, de vajmi csekély haderővel. Ám ütközetre sor nem kerülhetett: a magyar táborban ragályos betegség ütött ki, ő maga is súlyos betegen tért vissza s útközben, Neszmélyen, meghalt, 1439-ben."
