A kismalac és a farkasok

Hol volt, hol nem volt, élt egyszer a sűrű, sötét tölgyerdő kellős közepén egy takaros kis házikóban egy talpraesett, vidám kismalac. Olyan egyedül volt akár a kisujjam, mégis szinte tavasztól-őszig az erdőt járta fáradhatatlanul elemózsia után kutatva, télen pedig behúzódott a jó meleg konyhájába, és egész nap csak sütött-főzött, mert a hasát azt nagyon szerette.
De ebben az erdőben nemcsak ez a kedves kismalac lakott, hanem a lusta farkasok is, akik egész évben csak henyéltek, így nem csoda, hogy telente csapatokba verődve élelem után kutattak. Az ordasok mindenre elszánt, korgó gyomrú vezére pedig már régen szemet vetett a kismalacra...